Le akartam fogyni
“A lányom születése után nem volt sem időm, sem kedvem tornázni, sem máshová járni. Csak a lányomnak éltem. Közben elbocsájtottak a munkahelyemről, ami megtépázta az önbecsülésemet is. Úgyhogy még többet ettem.
Eljött az idő. Le akarok fogyni. Már mindent megpróbáltam, de sehogy sem ment: fogyasztó kapszulák, mindenféle étrend. Semmi. Aztán a barátnőm ajánlott Téged. Mondta, hogy lehet, hogy lelki oka van annak, hogy nem tudok lefogyni.
A konzultáción kiderült, hogy a súlyfeleslegem védőbástya, amit azért építettem, hogy megvédjem magam. Elbocsájtottak a munkahelyemről, nem éreztem magam biztonságban, és ezért kezdtem el még jobban enni. Visszanézve tényleg ezután kezdtem vígasztaló evésbe.
De nem tudtam miért épp ez ad biztonságot, miért nem más? Aztán beugrott, hogy gyerekként mindig azt hallgattam a vacsora asztalánál, hogy “nem baj kislányom, bármi történik, amit már megettél, azt senki nem veheti el Tőled!” Hatalmas felismerés volt, hogy gyermekkorom unalomig ismételt mondatát valósítottam meg túl a harmincon. Sosem gondoltam volna, és nem is hiszem el, ha nem velem történik.
Mióta rájöttem arra a konzultáción, hogy biztonságban vagyok, és minden rajtam múlik, lassan elkezdtem fogyni. Magától elindult, csak rá kellett néznem a problémára.
Most azon vagyok, hogy minél több ilyen gondolatot, mondatot megtaláljunk, és minél gyorsabban lefogyjak. Újra csinos, vonzó, dolgozó nő akarok lenni!
Köszönöm az eddigi segítséged!”
Viki
